TÁNCOSOK

Marie-Julie DEBEAULIEU
ESTERHÁZY
Fanni
HALÁSZ
Gábor
KERESZTES
Patrik
LŐRINCZ
Emma
Eoin
MAC DONNCHA
MAURER
Milan
Anibal
DOS SANTOS
VÁRNAGY
Kristóf
VASAS
Erika

ADMINISZTRÁCIÓ

A TÁRSULAT RÖVID TÖRTÉNETE

Frenák Pál koreográfus és táncos 1998-ban tért vissza Magyarországra, hogy megalapítsa tánctársulatát. Nagy vihart kavart a hazai táncéletben, és újszerű tánckultúrájával, mély vonzalmával a verbalitáson túli kifejezési formák iránt, illetve újító technikai megoldásaival meghatározó hatást gyakorolt a kortárs tánc fejlődésére. Változatos mozgásokból építkező darabjai az emberből, kapcsolataiból és környezetéből merítenek, ami gyakran helyzetkavalkádokhoz és a változatok egész sorához vezet. Frenák Pál munkái nem annyira egyszerű felvillanásokra vagy tűnékeny érzésekre épülnek, mint inkább messzire vezető kérdésekre, amelyeket erősen vizuális megközelítéssel vet fel, így nyitva utat a képzeletnek.

Frenák Pál magyarországi működése során táncosok generációit képezte és inspirálta, olyan kivételes tehetségű táncművészeket vonzott​ társulatába, akik kiemelkedő technikai tudásukon túl fogékonyan és nyitottan sajáították el a rá jellemző, radikálisan új, organikus táncnyelvet, a narratíván túli kifejezési formákat és struktúrát, a mimika, a jelnyelv és a test mozgásának integrált használatát.

Frenák Pál 1957-ben született Budapesten. Gyermekkora meghatározó mozzanata, hogy siketnéma szülőkhöz, a csend világába született, így első elsajátított nyelve a jelnyelv lett, ami különleges fogékonyságot fejlesztett ki benne az arcjáték és a gesztusok, az emberi testtel kifejezhető tartalmak iránt. Édesapja halála után több évet töltött intézetben, itt kezdett el titokban tükör előtt mozdulatsorokkal kísérletezni, és tízévesen egy darabot is rendezett amatőr gyerekszínészekkel. Később klasszikus balettet, néptáncot és modern táncot tanult, magyar mesterének Jeszenszky Endrét vallja.

Frenák útkeresésének első Magyarországon túli állomása Párizs, ahová az 1980-as évek derekán távozott. Itt a klasszikus balett több illusztris személyiségével dolgozott, Cunningham, illetve Limón tánctechnikákat tanult és megismerte a kortárs művészetek világát.

1989-ben megalapította társulatát, a Compagnie Pal Frenak-ot Párizsban, de egy pillanatra sem fordított hátat a magyar táncművészetnek. 1990 óta rendszeresen hazajárt, az akkor Magyarországon még kevéssé ismert kortárs tánccal kurzusokon ismertette meg a magyar táncosokat. Ősbemutatóit Budapesten tartotta (1990-Titkos lelkek, 1991-Tér, 1993-Gördeszkák, 1996-Sainte Rita, 1998-Vadócok) és fiatal magyar tehetségeket hívott Párizsba, hogy együttesével dolgozzanak. Frenák Pál koreográfusi munkásságával párhuzamosan tanított a párizsi és lille-i Siket Színházban, és meghívott koreográfusa és tanára volt Chalons en Champagne-ban a Francia Artistaképző Főiskolának. Mozgásművészet a gyógyításban címmel az Amiens-i Egyetemi kórházban táncrehabilitációs programot fejlesztett ki mozgássérült gyermekeknek.

Frenák Pál 1998-ban megnyerte a kiotói Villa Kujoyama koreográfusi díját, amelynek köszönhetően több mint fél évet töltött Japánban, ahová ettől kezdve rendszeresen visszatér koreografálni. A japán élmények ihlette Tricks & Tracks című koreográfiájával 2000-ben elnyerte a Veszprémi Táncfesztivál fődíját, a következő évben pedig a Soros Stúdiószínházi Napok fődíját. Frenák Pál 2002-ben szakmai munkájának elismeréseképpen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Harangozó Gyula díját vehette át.

1999-ben a már tízéves múltra visszatekintő Compagnie Pal Frenakot fiatal magyar táncosokkal kibővítve budapesti székhellyel, magyar táncművészekkel és nemzetközi vendégekkel dolgozó társulattá alakította. A Frenák Pál által gondosan összeválogatott, egymásra rendkívül inspirálóan ható nemzetközi csapat műhelymunkája során a tanult klasszikus és modern tánctechnikákon túl egy karakteres társulati profilt, egyedülálló táncnyelvet hozott létre. Ennek fontos jellemzője a mimika, a jelnyelv és a test mozgásának integrált használata csakúgy, mint társműfajok (cirkusz, színház, divatbemutató, kortárs zene) beemelése az alkotásokba.

Frenák az új társulati struktúrában egyre termékenyebb alkotónak bizonyult. Első kísérleti előadásukat, az Out of the Cage-t követően a Gördeszkák című produkciót újította fel, majd bemutatta a japán élményei ihlette Tricks & Tracks című előadást, amely a közönség és a szakma széleskörű és egyöntetű elismerését hozta meg számára. Az együttes egyre több meghívást kapott Európa szerte, és a siker további alkotásokat hívott életre.
2001 márciusában készült a Lakoma című produkció a Trafó Kortárs Művészetek Házában, majd a rákövetkező évben a rangos Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutathatta be elsőként a magyar közönségnek a KáOsz-t, immár kizárólag teltházas előadásokon.

A 2002-2003 évadtól a hazai és nemzetközi közönség már kereste és várta a társulat előadásait. 2003-ban a Blue Springet készítette el ismét a Budapesti Tavaszi Fesztiválra, majd 2004-ben hozzáfog a férfi és a női nem és a köztük lévő lehetséges kapcsolati háló örökzöld témájának sajátos feldolgozásához. Megszületik a Fiúk, a Csajok, majd 2005-ben az Apokalipszis-Frisson. Ugyanebben az évben a Fiúk koreográfiájáért elnyeri a Veszprémi Táncfesztivál fődíját. 

Munkáit a 2000-es évek közepétől kiemelkedő szakmai és közönségfigyelem övezi Magyarországon és a nemzetközi szcénában is, az együttes magyar-német koprodukcióban készíti el az Instinct című előadást, a Fiúk című előadásból táncfilm készül és elnyeri a legjobb előadásnak járó Lábán Rudolf-díjat - Frenák Pál koreográfiát a szakmai zsűri jóformán minden évben jelöli a díjra, ebből 2008-ban az Instinct ismét díjazott. Frenák Pál munkásságát 2005-ben Magyar Balett-díjjal, majd 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerik el.

2008-ban bemutatja a nagy sikerű InTimE című előadást, amely a világ számos szegletében képviselte a magyar kortárs tánckultúrát Franciaországtól kezdve Olaszországon, Belgiumon, a közép-kelet-európai régió országain át egészen Kubáig, majd olyan, szintén Európa-szerte turnézó előadások születtek mint a Művészetek Palotája színpadán bemutatott Seven, a filmművészeti ihletésű k.Rush, a Hymen, az Twins, a Wings, az x&y - battement de coeur, majd 2014-ben a jubileumi, a társulat 15 éves fennállását ünneplő Tricks&Tracks 2.

Ugyanebben a jubileumi évben Budapestért-díjjal tüntették ki Frenák Pált - a kortárs balett és táncművészet egyik nagyhatású, kísérletező alkotójaként elért kiemelkedő hazai és nemzetközi sikereiért.

2015-ben készítette el Birdie című produkcióját, 2016-ban az UN című kreációt - a Birdie című előadás elnyerte Veszprémben A Tánc Fesztiváljának szakmai fődíját és a közönségdíjat is, az UN című koreográfia pedig 2016-ban a fesztivál Különdíját, miközben Frenák Pál és a társulat munkájáról amerikai-magyar koprodukcióban készülő egész estés dokumentumfilm forog. 2016 őszén elkészítette a LUTTE című produkciót, mely a skandináv mitológiából inspirálódva vizsgálja az emberi lét küzdelmeit, 2017. május 12-én pedig a Magyar Állami Operaház Bartók Béla művének, A fából faragott királyfinak 100 éves jubileuma alkalmából mutatta be Frenák Pál koreográfiájával a művet, melyben a Magyar Nemzeti Balett és a Társulat táncosai egyaránt közreműködnek.

Frenák Pál művészi pályája a maga európai szemléletmódjával, műfaji határokon túlmutató, integráló alkotói hozzáállásával minden mozzanatában példaértékű - a koreográfusnak 2015 őszén ezzel a szakmai indoklással ítélik oda az ünnepi, 10. alkalommal átadott, rangos Moholy-Nagy Díjat.

Frenák Pál nem csupán a tánc, de a színház műfajában is aktív: 2005-ben a német-magyar koprodukcióban készülő Phaidra című előadás mozgásanyagának kidolgozására kérik fel, 2011-ben a Temesvári Nemzeti Színház meghívására rendez sokszereplős mozgásszínházi előadást sWitch címmel. Vendégkoreográfusként számos nagyhírű külföldi együttes számára készít kreációt - 2013-ban a Kassai Balett számára készít koreográfiát, dolgozik Oroszországban, ahol InTimE című előadását a rangos Arany Maszk díjra jelölik, 2014-ben a Bielefeld Tanzteater meghívására kreálja meg a FreeX című koreográfiát, 2015-ben Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekesnővel hoz létre közös produkciót az Erkel Színház színpadán, majd ugyanebben az évben ismét a Temesvári Nemzeti Színház számára készít előadást, PRIN VIS címmel. 2017-ben elkészíti koreográfiáját a Magyar Állami Operaház felkérésére Bartók Béla: A fából faragott királyfi c. zeneművére, melyet kongeniális műnek titulálnak. 

Koreográfusi, alkotó munkája mellett rendszeresen ad szakmai workshopokat, a társulattal ingyenes beavató előadásokat tart középiskolások részére, fejlesztő munkát végez hátrányos és halmozottan hátrányos közösségékkel, közönségtalálkozókon vesz részt, nagy hangsúlyt helyezve a más művészeti ágakkal és a közönséggel fenntartott folyamatos, innovatív párbeszédre.

Frenák Pál Társulat  | Kortárs Táncért és Jelelő Színházért Alapítvány - HU18093982 | adatvédelmi szabályzat | info@frenak.hu