top of page

Error

2012. 08. 25. @ 7óra7


A montázsszerűen megelevenedő történet a magányból indul, a társas magányban folytatódik, majd az intimitás magányában teljesedik ki, hogy aztán az utolsó képkockán a lelket, a vakító pompa mögé bújtatva, végképp elzárják egy sötét zugba, valahol legbelül, hogy az soha ne emlékezzen arra, hogy valaha is egyedül volt, hogy tulajdonképpen ő még most is teljesen egyedül van. Az egyes képeken megjelenik a tehetetlenségtől kábultan szenvedő férfi, az ugyancsak egyedül, de a szexhiánytól a kanapén majdhogynem detonáló, a vágytól szétfeszült nő, a Cosmopolitanen szocializálódott nő-, és az alkoholban kiteljesedő férfibarátság, és néhány stilizált ágyjelenet, amelyet egy teljesen naturális csoportos aktus felidézése követ, majd egy különös divatbemutató zár le.


A képek önmagukban is tűpontosak, akár az egymás szemébe vigyorgó, de egyébként velejéig féltékeny barátnők fotóját, akár a férfiszerepet végzetesen félreértő, és azt csupán fizikai szinten értelmező üzl