Ítélet a végítéletről

Kutszegi Csaba @ Színház

2005. június


Guillaume Saunier Martinez az Apokalipszisben

A világ végéről szóló misztikus jóslatok borzongatják az embert. Egy mondatban így lehet értelmezni Frenák Pál új bemutatójának, az Apokalipszis-Frissonnak a címét. A „frisson” franciául borzongást, remegést, reszketést jelent. Hogy a világvége borzalmaitól a halandók reszketnek, azzal a Jelenések könyve óta mindenki tisztában van. Ennél sokkal érdekesebb, hogy a különböző korok művészei hogyan ábrázolják a szörnyűségeket, mit tartalmaznak apokaliptikus látomásaik. Frenák Pál a XXI. században természetesen nem ugyanattól és nem ugyanúgy borzong, mint például Hieronymus Bosch a maga idejében.


Apokaliptikus látomásokat színpadon vagy festővásznon megjeleníteni csábító, sikerrel kecsegtető vállalkozás, mert ebben a témában a szigorú önkontroll korlátjai nélkül, szabadon szárnyalhatnak az egyéni asszociációk. Az Apoka