top of page

Partiarcok, kutyák, csapda

Updated: Jul 27, 2018

Bartucz Gabriella @SÉD folyóirat IV. évfolyam, 3. szám

Vannak-e még tragikus hősök, vagy már régen kihaltak, és tényleg a manipulált mellékszereplők korát éljük, akiknek semmiképpen sem lehet tragikus az életük, legfeljebb tragikomikus, mert kisszerűségükben már-már humoros még a mérhetetlen szenvedésük, rettegésük és a pusztulásuk is? A XX. Tánc Fesztiválja előadásainak tükrében elvétve akadnak még antigonék, orpheuszok és eurüdikék, hogy emlékeztessenek bennünket a nagy és tiszta emberi érzésekre, ám az alkotók többnyire nem hisznek már olyasmiben, mint az igazságos világrend vagy a tragikus hős erkölcsi nagysága. Legfeljebb csak szülő anyák képében mer fájdalmukban sikoltozó nőket mutatni a koreográfus. Különben minden súlyos érzés gyanús a mai színpadon.

A Tánc Fesztiválja országos esemény, nagyszabású koncepcióval, pontos válogatással, ennek ellenére tudom, hogy nem lehet a mozgásszínház, pláne a színház egészére vonatkozó mélyreható következtetéseket levonni az itt látottakból, nem szabad általánosítani. Mégis, mégha elfogultságként értelmeződik is, én látni vélem a tendenciát, a 21. század abszurd világára adott abszurd válaszokat. Az a régi, Beckett-korabeli abszurd hagyomány szü