szinhaz.org
2017 MÁJUS 12. PÉNTEK, 18:52
100 éve, 1917. május 12-én volt az ősbemutatója Bartók Béla A fából faragott királyfi című táncjátékának a budapesti Operaházban.
Bartók egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára
Bartók Béla három színpadi művet komponált. Egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára 1911-ben született, de csak 1918-ban mutatták be, ezt követte A fából faragott királyfi, a Lengyel Menyhért műve alapján készült A csodálatos mandarin ősbemutatója 1926 novemberében Kölnben volt, a hazai közönség csak 1945-ben láthatta először, de Bartók akkor már nem élt.
A fából faragott királyfi (op. 13), akárcsak A Kékszakállú herceg vára, Balázs Béla szövegkönyvére készült, Bartók kérésére. A zene zongorakivonatának első kiadása 1921-ben jelent meg, a hangversenyszerű előadás céljára készített zenekari szvitet 1931. november 23-án mutatták be Dohnányi Ernő vezényletével. Balázs Béla műve 1912. december 16-án jelent meg először a Nyugat című folyóiratban, majd 1917-ben a Játékok című kötetben is napvilágot látott. Bartók 1914 tavaszán kezdett hozzá a komponáláshoz, a táncjáték ősbemutatója 1917. május 12-én volt a budapesti Magyar Királyi Operaházban.
A premierre rendkívüli nehézségek közepette került sor
A karmester az olasz Egisto Tango volt, aki 1913-tól hat éven át működött az Operaházban (ő vezényelt 1918-ban a Kékszakállú herceg vára bemutatóján is), a díszleteket Bánffy Miklós tervezte. A premierre rendkívüli nehézségek közepette került sor. Zöbisch Ottó balettmester “egy taktust nem értett a zenéből”, így végül – a Fabábot alakító Brada Ede magántáncos segítségével – a rendezést és a táncok betanítását is a szövegíró Balázs Béla vállalta magára. A partitúrától kezdetben a zenekar is idegenkedett, de a dirigens kitartó munkája nyomán végül pontos előadással örvendeztette meg a nézőket. Nirschy Emília táncolta a Királykisasszony, Pallai Anna a Királyfi, Harmat Boriska pedig a Tündér szerepét. A kritika szerint Brada, a Fabábú megszemélyesítője pompásan érzékeltette szerepe groteszkségét.
A királylány hamar megunja játékszerét
A történet szerint a királyfi beleszeret a szomszéd vár királykisasszonyába, de a Tündér megakadályozza találkozásukat. Parancsára előbb az erdő, majd a fák állják a királyfi útját, aki mindkét akadályon átjutva elér a várhoz, de a királylány nem méltatja figyelemre. Ekkor palástját, koronáját és aranyhaját botjára akasztja, így sikerül kicsalogatnia a királylányt, aki azonban a Tündér által életre keltett bábuval kezd táncolni, s az igazi királyfi megszégyenülve távozik. A királylány hamar megunja játékszerét, amely egyre nehezebben mozog, s végül ismét bábbá változik, s az igazi királyfi után indul. A fák most az ő útját állják, erre szégyenében eldobja koronáját, s ő is levágja szép haját. A királyfi ekkor magához vonja, és együtt indulnak tovább.
Hol kristálytiszta, hol szenvedélyes
Bartók zenéje népzenei ihletésű, hol kristálytiszta, hol szenvedélyes, hol groteszk. A darabhoz az elmúlt évtizedekben több koreográfia készült, a zeneműnek számos értelmezése alakult ki. Az ősbemutatót követő első emlékezetes előadáson, 1935-ben Ferencsik János vezényelt, a koreográfiát a lengyel Jan Cieplinski, az Operaház akkori balettmestere készítette. A Fabábot Harangozó Gyula táncolta, aki négy évvel később, majd két évtized múlva ismét maga is megkoreografálta Bartók művét, 1958-as munkája már modernebb elemeket is felvonultatott.
Seregi László két változatban is színpadra vitte
A darabot az Operaházban Seregi László verziójában két változatban is – 1970-ben, valamint az 1980-as években – színpadra állították. A 2012-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Kocsis Zoltán által gondozott változatban (aki a Bartók Új Sorozathoz nézte át a partitúrát) a Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamáskoreográfiájával a Müpában kelt új életre a mű, Kocsis Zoltán dirigálásával. (A Bartók Új Sorozat első lemezén A fából faragott királyfi és a Kossuth szimfóniai költemény hallható, a felvétel 2008-ban elnyerte a cannes-i MIDEM Classical Awardsot zenekari kategóriában.) A színpadon a bartóki alapgondolathoz közelítve a természet imádata jelent meg, a hagyományokat mellőzve hiányzott a korona, a palást és nem volt tornyos vár sem. A fából faragott királyfira – többek között – Eck Imre, Keveházi Gábor és Román Sándor is elkészítette saját koreográfiáját. A darabnak bábadaptációs színházi előadása is született, az első bábszínházi feldolgozást 1965-ben Szőnyi Kató rendezte, a bábokat Bródy Vera tervezte.
Frenák Pál koreográfiájával tér vissza
A premier centenáriumán – az ősbemutatóval napra pontosan – tér vissza a táncmű az Andrássy úti intézmény színpadára Frenák Pál koreográfiájával, akinek ez az első közös munkája a Magyar Nemzeti Balettel.
“Fantasztikus művészi kihívásnak tartom A fából faragott királyfit, absztrakt módon szeretném megközelíteni egy egészen különleges térrendszerben és sajátos, organikus mozgásformával. Először nyúlok Bartók-műhöz, mindamellett, hogy többször rendeztem-koreografáltam már klasszikus profilú nagy együtteseknek, például Temesváron, Kassán vagy éppen Oroszországban” – nyilatkozta korábban Frenák Pál a HVG-nek.
Forrás: https://szinhaz.org/mozgasban/tanc-mozgasban/2017/05/12/100-eves-fabol-faragott-kiralyfi-tancjatek-frenak-pal-koreografiajaval-ter-vissza/