top of page

FRENÁK PÁL: „ANGYALI ÖRDÖG VAGYOK A TÁNCOSAIM SZEMÉBEN”

Updated: Nov 16, 2020

HAMU ÉS GYÉMÁNT @ Szakszon Réka

2020.09.27

Milyen érzéseket válthat ki egy kortárs táncelőadás? Mi a különbség előadóművészet és alkotóművészet közt? A Hamu és Gyémánt magazin aktuális lapszámába készülő interjú mellett pár rövidebb kérdést is feltettünk a magyar táncművésznek.


Idén harminc éves a Frenák Pál Társulat – mit jelent számodra ez a mérföldkő?

Nem igazán változott semmi. Ugyanúgy felkelek minden reggel, ugyanúgy elindulok a jövőbe. Nem kapaszkodom semmibe és senkibe. Eltelt harminc év, mióta megalapítottam a társulatot, de továbbra is sok a lehetőség, számos további elképzelésem és ötletem van. Negyven éve vagyok a művészi pályán – úgyhogy ez az év duplán jubileum –, de észre sem veszem, hogy ennyi idő telt el. Nem bántam meg semmit, és nem látok semmit máshogy, inkább többet látok meg bizonyos dolgokból. A megalkotott darabjaimmal úgy érzem, hogy lassan már egy életmű van mögöttem. A jelenben élek, nem a múltamba kapaszkodom, ugyanakkor az esszenciális dolgokat megtartottam és folyamatosan mélyítem, az alapok mindig ugyanazok maradnak számomra. A „légy hű önmagadhoz" alapvetés nagyon mélyen megmaradt bennem gyerekkorom óta, és ehhez tartom magam, és ez biztosít egyfajta szabadságot. Úgy érzem, hogy egy relatív morális függetlenségben tudok élni (hisz támogatásra mindenkinek szüksége van), ennek előnyeivel és hátrányaival. A művészi-alkotási szféra bennem van – mint a növény, ami a sziklából is ki tud nőni.