top of page

Mestyán Ádám: Apokalipszis - Frisson -kritika

Updated: Jan 16, 2019

Mestyán Ádám @ Magyar Narancs

2005/14. (04. 07)


Tûéles mozdulatok, a test teljes megfosztottsága és groteszk félelmei jellemzik a Frenák Pál Társulat új darabját. Kemény, fémes és szégyentelen. Újat elsõsorban a táncosok jelentenek, minthogy a társulat teljes egészében kicserélõdött. A csapat arcainak számító Juhász Kata, Zambrzycki Ádám vagy éppen Gergely Attila helyett a Csajokban már megismert Kolozsi Viki és három külföldi, Johanna Mandonnet, Nelson Reguera Perez, Guillaume Saunier Martinez táncol. Érdekes módon a fekete Johanna kivételével mind a már ismert típusokra hasonlítanak, mintha a társulat inkább jellegzetes mintákból állna, mintsem emberekbõl.


Középen óriási négyzet alakú, kissé rézsútosan döntött "küzdõtér" található, kevés kivétellel nem is hagyják el ezt a területet. A zene szintén hagyományosan különleges effektusokat használ, hol noise, hol finom sanzon. Az elõadás folyamán a középsõ területre vetítenek: általában árnyalakokat, de szinte refrénszerûen a kék ég és a rajta úszó bárányfelhõk is megjelennek. Éles kontrasztban állnak ezek a képek a táncosok vergõdõ, kétségbeesett mozdulataival. Homoerotikában bõvelkedõ, bravúros stációkat halmoznak. A darab második fele jóval érdekesebb, mint az elsõ, amiben nem igazán hoz újat a francia-magyar koreográfus. Ez a szakasz ugyanis egy groteszk jelenettel kezdõdik: három szereplõ csirkefejjel lép be a Stayin' Alive zenéjére.


Az apokaliptikusnak szánt végkifejlet igencsak látványos: a már említett fekete táncosnõ vérszínû folyadékot mer a hófehér négyzetre, majd egy egész vödörnyi testnedvet löttyint rá. Aztán csúszkálni kezd rajta, vergõdik, és fehér kombinéját lassan vörösre festi a lé. Hogy még véletlenül se vegyük komolyan, a maradék három fekete zakóban a színpad jobb felsõ szélén bájos dalocskára riszál. Valóban van valami megdöbbentõ a képben: alul vérben úszó fekete lány, míg felül három tiszta, intelligens, szórakozó fehér fiatal. Kicsit még csapkod a lében, aztán bezsebelik a tapsokat.


Forrás: https://magyarnarancs.hu/zene2/nyolc_kis_kritika-63887

bottom of page