Horváth Virág @ veol.hu 2020.01.24.
A magyar kultúra napja alkalmából a Pannon Várszínház a Frenák Pál Társulat Twins című előadását hívta meg a Hangvillába.
Krámer György, A Tánc Fesztiváljának művészeti igazgatója az előadás előtt elmondta, a Pannon Várszínház a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 program keretében az európai színvonalú kortárs táncot is népszerűsíteni kívánja. A színház ötéves megállapodást kötött a nemzetközileg elismert Frenák Pál Társulattal, akik több alkalommal elnyerték a veszprémi A Tánc Fesztiválja fődíját.
A Twins című előadás bemutatója a közös vállalkozás első lépcsőfoka volt. Kvázi premiert láthatott a közönség, hiszen ezzel a szereposztással ez idáig nem mutatták be a darabot. A Twins a tánc nyelvén mesél az ikerlét mélyebb rétegeiről. A Hangvillában bemutatott előadásban Vasas Erikát láthattuk a „bábu” szerepében, az ikerpárt pedig Esterházy Fanni és Maurer Milán táncolták.
A címben jelzett groteszk jelzőt a szó szoros értelmében kell használnunk a darab láttán, hiszen ez az összetett ábrázolásmód, mely központi minősége az előadásnak, a félelmetes, torz és fenséges vonások ötvöződése a kedves, néha kicsinyes komikus elemekkel. Az össze nem illő elemek, ellentétes esztétikai minőségek társultsága a groteszkben nemcsak központi erejű, hanem feloldatlan és feloldhatatlan marad, időtlenné emelődik, és bizarrságának megfelelő világszemléletet fejez ki. A groteszk világa zárt, egyformán lehetséges benne a reális és irreális, a komikum és tragikum, a fenségesség és alantasság, a valóság és a fantasztikum.
Ennek a tökéletes leképeződését láthattuk a Frenák Pál Társulat előadásában. Az ikreket alakító páros Frenák Pál sajátságos organikus mozgását úgy ültette át a darabba, hogy a simogatás érzékenysége is durva erőt sugárzott, a finom mozdulatok összetett jelentéssíkokat húztak a narratíva mögé. A történet, ahogyan a groteszk fogalma is előrevetíti, nyitott marad, bár ad értelmezési pontokat az előadás. Az ikerpár gyermekien van ábrázolva, a játékos verekedések, ugrálások, létramászás, hintázás mind ezt erősíti. Az előadást követő beszélgetésen is elhangzott az az álláspont, ami szerint a fehér háttér az anyaméhen belül, a napraforgós háttér pedig már a külvilágban játszódó jeleneteket mutat be, ami külön értelmezési lehetőségeket ad például a Maurer Milán által táncolt karakter látszólagos halálának.
Vasas Erika „bábu” karaktere volt az, ami azt az értelmezést vetítette előre, hogy csupán egy magányos gyermek kétségbeesett képzelgését látjuk csupán, aki vágyik egy társra, barátra, testvérre. Ennél szélesebb értelmezési lehetőséget rejt a két alak társadalmi viszonyainak felkutatása, hiszen életünk összes pillanatát képesek voltak harminc percben összesűríteni.
A két fehérre mázolt alak harca a színpadon, a darabhoz írt zene disszonanciája és erőteljessége, valamint a bábu karakter mélabús, merengő depressziója, az üveggolyó allegóriája, a sötét, a harmónia és diszharmónia váltakozása és a komikus elemek egybesűrítése az, ami miatt a Twins című darab az első perctől feszültséget volt képes fenntartani, és transzcendentálissá tudta emelni mondanivalóját.